Az aljzatkiegyenlítő használata a sima felületek záloga

Miért fontos az aljzatkiegyenlítő használata?

Mielőtt a kültéri vagy az önterülő aljzatkiegyenlítő használata alaposabb megismerésre kerülne, jó tisztába lennie azzal, hogy miért van ezekre egyáltalán szüksége.

Nagyobb felületek esetében gyakran alig észrevehető a néhány mm eltérés, de egy szintező léccel ez könnyen feltárható. Bár nem tűnik soknak ez a különbség, amikor valóban pontos munkát kíván végezni, akkor bizony minden mm számít.

A kisebb repedések jelenléte sem éppen szerencsés, de ezeket is könnyen orvosolhatja a megfelelő aljzatkiegyenlítő használatával. Vegye azonban figyelembe, hogy alapvetően kismértékű méretkülönbségek áthidalására szolgál ez a készítménycsalád.

1-30 mm között alkalmazható, de száradás után újabb rétegben felvihető, amennyiben erre szükség mutatkozik. Most pedig lássuk a gyakorlati alkalmazást!

Önterülő aljzatkiegyenlítő használata a beltéren

Előkészületek és alapozás

A leggyakrabban a lakások belső tereiben merül fel az igény az aljzatkiegyenlítő használatára. Ugyanis a szobák padlója esetében fontos, hogy teljesen vízszintbe legyen. Amit legelőször meg kell nézni, hogy pontosan milyen alappal rendelkezik a helyiség, porózus vagy tömör.

Gyakori kérdés, hogy az aljzatkiegyenlítő használata burkolaton elvégezhető-e? A válasz igen! Legyen az kő, beton kerámia, faforgácslap, minden esetben megtörténhet az önterülő aljzatkiegyenlítő használata.

Amire viszont nagyon kell figyelnie, az az alapozás! Ez határozza meg ugyanis a beszívódást, amit muszáj optimalizálni a megfelelő száradás érdekében. Amennyiben nem tudja eldönteni, hogy a padló porózus vagy tömör, akkor bátran alkalmazza a Ceresit R 766-os multifunkciós alapozót, ami minden felületre ideális.

A felhordás előtt alaposan olvassa el a gyártói utasításokat és ennek megfelelően történjen a bevetése. Tisztítsa meg a felületet porszívóval, majd egy hengerrel könnyen eloszlathatja a kijelölt területen.

Az önterülő aljzatkiegyenlítő bedolgozása

Az alapozó száradása után következhet az önterülő aljzatkiegyenlítő használata. Itt felmerülhet a kérdés Önben, hogy milyen aljzatkiegyenlítőt vegyen?

Számos márka elérhető a piacon, amilyenek a Baumit, Praktibau, Weber vagy éppen Padlopon, de ha már a Ceresit volt említve, akkor a DA Max 2-20 mm-ig kiválóan megfelel az igényeknek.
Amire szüksége lesz a munkálatokhoz, az legalább 2 darab 10 l-es vödör, egy fúrógép, keverőszár, glettvas, simító és tüskés henger.

A termék bekeverésénél szintén figyeljen a gyártói utasításokra, az optimális vízmennyiség hozzáadása végett. Amint elkészült az anyag, azt kiöntheti a felületre.

Az önterülő aljzatkiegyenlítő megnevezés nem azt jelenti, hogy saját magát eldolgozza, viszont a híg állaga miatt nem kell sokat foglalkozni vele. A glettvassal vagy simítóval könnyen elegyengetheti.

Mindig csak annyit öntsön ki egyszerre, amennyit beér a karjaival, hogy gond nélkül el tudja simítani azt. A simítás után egy tüskés hengerrel távolíthatja el a beszorult légbuborékokat. A teljes száradás általában 48 óra, de már 3 óra után járható a felület.

Automatikusan adódik a kérdés, hogy 1 zsák aljzatkiegyenlítő hány négyzetméterre elég? Természetesen ez függ az adott terméktípustól, de általában 1,5 kg/m2/mm az arány, amivel számolhat. Ha tehát 3 mm vastagságot kíván 1 m2-re leteríteni, akkor legalább 4,5 kg-ra lesz szüksége.

Hogyan történik a kültéri aljzatkiegyenlítő használata?

Az aljzatkiegyenlítő használata esetén nem mindegy, hogy az bent, tehát védett helyen, vagy a szabadban, a természet erőinek kitett környezetben kerül bevetésre. Ha tehát pl. terasz burkolás vagy kültéri járólap lerakás előtt áll, akkor az alábbiak szerint járjon el a felület kialakításakor.

Alapvetően a legtöbb terméktípust úgy alakítják ki, hogy alkalmas legyen akár mindkét esetben a bedolgozásra, de az önterülő kivitelek kültéren nem megfelelőek, mivel itt gyakran lejtést kell kialakítani. 30 mm felett már nem éri meg a kültéri aljzatkiegyenlítő használata, ilyenkor jobb más megoldásokat keresnie.

Az előkészítési fázisban a tisztításon és alapozáson túl, a környezeti hatásokra is figyelnie kell. Ne legyen túl meleg, amikor dolgozik vele, tehát nyári időszakban kerülje el azokat az órákat, amikor direktben a felületre tűz a nap, mert az gyors száradást okozhat.

A hirtelen vízvesztés pedig repedéseket eredményezhet. Természetesen esőben sem ajánlott a használata, főként ha nyitott a felület, illetve arra is érdemes figyelni, hogy az éjszakai hőmérséklet ne essen +5 ℃ alá.

Ha nem tudja, hogy pontosan milyen aljzatkiegyenlítőt vegyen, akkor a Planitop Fast 330 vagy a Planex HR Maxi kültéri termék használata nem fog csalódást okozni.

A megfelelően bekevert anyagot terítse le az alapozott felületre, majd simítóval húzza el, miközben vízmértékkel ellenőrzi az előre megadott 1-3%-os lejtést.

A dolgát megkönnyítheti, ha vakolósínek vagy ezekhez nagyban hasonló építőipari profilok segítségével előre kialakítja a lejtést, és ezen elemek között történik meg az aljzatkiegyenlítő használata. Ami az anyagmennyiséget illeti, itt 1,7 kg/m2/mm aránnyal érdemes számolnia.

Az aljzatkiegyenlítő használata a kiváló burkolás alapja

A gondosan kialakított és teljesen sík felszínen már nagyon egyszerűen dolgozhat tovább. Az aljzatkiegyenlítő használata helyett, sokan inkább csemperagasztóval próbálkoznak, de ez alapvetően nem erre a célra lett tervezve. Bár ez is alkalmas 1-2 mm-es szintkülönbségek áthidalására, viszont megnehezíti a burkolás feladatát, ha eltérő mennyiséget kell használjon helyenként.

Az önterülő aljzatkiegyenlítő továbbá jól belefolyik a kisebb repedésekbe és azokat is gond nélkül tömíti. Ne ezen akarjon spórolni!

Fedezze fel legnépszerűbb burkolatszintező termékeinket