Hogyan történjen a csemperagasztó használata?

Az alábbiakban kitérünk arra, hogy pontosan miért fontos a megfelelő csemperagasztó használata, ha szeretné a munkája eredményét tartósan élvezni. Leginkább azoknak szól ez az írás, akik maguk veszik a kezükbe a csempézést, hiszen profi szakemberek minden esetben tisztában vannak vele, hogy milyen anyagokkal érdemes dolgozniuk az adott helyzetben.

Amennyiben kétségei merülnének fel, akkor kérjen bátran tanácsot, de igyekszünk kellő részletességgel felvázolni az alapokat.

Milyen csemperagasztó típusok vannak?

A csemperagasztó olyan habarcs, aminek alapjául többnyire cement vagy műgyanta szolgál. A legtöbb típusnak az állaga por, amihez homokot és más adalékokat adnak a készítők. Ezeket csak vízzel kell összekeverni a használat előtt.

Vannak kétkomponensű változatok is, amiket sokkal ritkábban alkalmaznak, a magasabb árak miatt. Leggyakrabban a cementkötésű csemperagasztó használata merül fel a hétköznapokban.

A kiszerelés általában 25 kg-os zsákokban érhető el. Minden csomagoláson különféle jelölések vannak, ezek további információkat adnak a termékekről.

Ezek a következők:

C: cement kötésű csemperagasztó. Ebből kapható normál, vagyis „1”, illetve fokozott tapadású, tehát „2” kivitel.

D: diszperziós ragasztó, R: reaktív gyantákon alapuló ragasztó, amiket csak speciális esetekben alkalmaznak.

F: gyorskötésű csemperagasztó.

T: csökkentett, 1 mm-től kisebb megcsúszás hajlammal rendelkező kivitel. Fentről lefelé való burkoláshoz ajánlott.

E: 30-40 perces, elnyújtott száradási idővel rendelkező ragasztó, a lassúbb munkákhoz.

S: Alakváltozásra képes vagy flexibilis ragasztó. Az S1 kisseb, az S2 nagyobb alakváltozásra alkalmas kivitel.

A csomagolásokon tehát ilyen jelölések olvashatóak, mint a C2TES1, ami a sötét színű, nagyméretű burkolólapokhoz ajánlott. A C2TES2 már extrém igénybevételnek kitett csempelapokhoz is megfelel.

Ezen tulajdonságok alapján kiszámítható, hogy mennyi idő alatt köt meg a csemperagasztó. Persze nem mindegy a terhelés mértéke. Átlagosan 8 óra után már rá lehet lépni a legtöbb felületre, például fugázás céljával, de minimum 24 órát érdemes várni a komolyabb kötésig. A teljes terhelhetőség pedig több napot is igénybe vehet, típustól függően. Tehát járni lehet rajta, de a bútorok berakásával megéri várni.

Kültéri csemperagasztó használata

A csemperagasztó használata, mind mennyiségében, mind minőségében, gyakran attól függ, hogy pontosan milyen anyagú lapot és hová szeretne lerakni. Döntő tényező a felületek minősége. A beton például jobban szívja a nedvességet.

A csempék tekintetében meghatározó a szín, a méret, a súly és az alapanyag ugyanúgy. Ami pedig a külső körülményeket illeti, egyáltalán nem mellékes, hogy fedett vagy nyitott, kül- vagy beltéri részekről van szó, illetve a terhelés mértéke is számít.

Itt érdemes eloszlatni egy tévhitet, hogy a fagyálló csemperagasztó mindig jó kültérre, hiszen egy fedett nyaralóban, a teraszon is alakulhat ki felfagyás, miközben nem éri a felületet eső és fokozott napsütés.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy mikor kell a flexibilis ragasztó? Erre általában olyankor van szükség, amikor fokozott a napsugárzás, amit súlyosbít a sötét színű felület. Napközben akár +60 ℃ is felmehet a hőmérséklet, majd este vagy egy eső után lehűlhet hirtelen +15 C fokra, amit csak a nagy alakváltozásra képes ragasztó visel el felválás nélkül.

A csemperagasztó bekeverése

A csemperagasztó használata tekintetében mindig meghatározó, hogy miként történik a bekeverése. Általában elmondható, hogy 1 kg cementkötésű ragasztóhoz 0,3-0,5 l vízre lesz szükség.

Minden esetben vízbe történjen a ragasztó bekeverése és nem fordítva! Ezt követően kézzel vagy géppel kell bekeverni, majd 10 perces szünet után újra átkeverni.

Itt érdemes kitérni arra, hogy 1 zsák csemperagasztó hány négyzetméterre elég. Ez mindig változó, a felhasznált csempetípus függvényében. Átlagban viszont elmondható, hogy 2-5 kg ragasztóra van szükség négyzetméterenként.

Mekkora legyen a csemperagasztó vastagsága?

A következő írásunkban kitérünk arra, hogy adott helyzetekben milyen vastagon történhet meg a csemperagasztó használata, amit többnyire a lapok mérete és súlya befolyásol.

Nagyméretű járólapoknál általában 1 cm vastagon kell felhordani az anyagot. A nagyobb tapadás érdekében, nem elég csak a felületet, hanem a csempe hátoldalát is fontos megkenni, ezzel növelve a tapadás esélyét.

Hasznos tippként elmondható, hogy bár a legtöbb ragasztó szürke színű, de kapható fehér kivitel, amit üvegmozaiknál vagy márványnál érdemes alkalmazni. Az egyenletes felületek kialakításhoz pedig nem szabad elfelejteni a TLS-PRO nagy ékes lapszintező rendszerek használatát!